Testvérvárosok

Donji Miholjac

A horvátországi Donji Miholjaccal a testvérvárosi kapcsolat egészen az 1990-es évre vezethető vissza. A kapcsolat szentesítése azonban 2003. szeptember 27-ig váratott magára.

A település a horvát határ és a Dráva folyó ölelésében helyezkedik el. A település neve egy ma is létező templom nevéből ered (Szent Mihael Temploma), amit már az Árpád-kori emlékiratok is megemlítenek.

Donji Miholjac természeti adottságai (a folyók közelsége, a nagy és jó termőföldű árterek, sűrű erdők, homokos dűnék) a történelem során és napjainkban is kedvező körülményeket biztosítottak az itt élő embereknek. Ezt bizonyítják a környéken és Donji Miholjacban is feltárt régészeti leletek is. Az I. világháború után a térségen agrárreformot hajtottak végre, majd ezt követően megindult a város gazdasági és kulturális fejlődése. Kiemelt szerepet játszott a fejlődésben a tanügy fejlesztése, a Dráva szabályozása, a híd felépítése, amely összekapcsolta a várost a szomszédos Magyarországgal és a közlekedés modernizálása.

Donji Miholjacban született August Harambašić, horvát irodalmár és költő, továbbá működik egy amatőr festői kör. A tagok által készített alkotások a kiállítások során megtekinthetők. A kulturális emlékek közül a legismertebb Mailath Gróf Kastélya, amely 1818-ban épült meg késő-barokk stílusban a nemesi származású Prandau család megrendelésére. A kastély parkjában üvegházat építettek a trópusi és téli növények gondozására. A parkot védett kulturális emlékként regisztrálták, mivel rengeteg ritka növényt és ültetvényt csodálhatunk meg benne.

Honlap: www.donjimiholjac.com

Feldbach

Az ausztriai várossal 1990-ben történt meg a kapcsolat felvétele. A kétoldalú aláírásra, egy évvel később, 1991. június 7-én került sor, így ez a két város közötti kapcsolat a legrégebbi.

A város Stájerországban található, 50 kilométerre fekszik Graztól. A majdnem 5000 lakosú település egy csodálatos kisváros, amely aktív gazdasággal, modern infrastruktúrával rendelkezik. Feldbach központi szerepet tölt be a környéken, köszönhető ez a sok régi és új háznak, továbbá a szabadidős létesítményeknek, turisztikai attrakcióknak egyaránt.

A város számos vendéglője, kávéháza, zöldterülete, parkja hívogatja az idelátogatókat és teszi kellemesebbé a Feldbachban eltöltött napokat. 
 

A város főterét egy hatalmas Mária szobor díszíti, azon kívül számos épített örökség található: Grazi Kapu, régi Takarék épülete, templomok, városháza, kolostor. A város fontos épületeinek egyike a Feldbachi Centrum, egy többfunkciós központ, mely különböző rendezvények, vásárok, kiállítások helyszínéül szolgál. A Stájer-Alpokban eredő Rába folyik keresztül a városon, így a folyón átívelő hidakon hangulatos sétákat tehetnek a turisták.

Honlap: www.feldbach-stadt.at/

Fornovo di Taro

Siklós városa és az olaszországi település 2014. februárjában kötött testvérvárosi szerződést.

Fornovo di Taro Siklóshoz hasonlóan több száz éves múlttal és történelmi jelentőséggel bíró település. Fornovo és környéke kulturális és művészeti értékekben gazdag. A város nevezetességei közé tartoznak az ókori Róma idejéből származó híd romjai, egy román stílusú templom és a Néprajzi Múzeum, amely jelentős kollekcióval rendelkezik a vidéki élet mindennapjairól. Az ókori Római Birodalom idején már fontos katonai és kereskedelmi csomópont volt, és a rajta áthaladó út a középkorban része lett az ún. Via Francigenának, az Észak-Európát Rómával, és azon keresztül a Szentfölddel összekötő útnak. Ezáltal a város évszázadokra meghatározó állomása lett a rajta áthaladó kereskedelmi és zarándokutaknak.  Fornovo nevét a középkor egyik híres csatája tette ismertté 1495. július 5-én, amelynek során az itáliai hegemóniára törekvő VIII. Károly francia király seregét győzték le az egyesített európai és itáliai haderők. Az újkori történelemben a vasút megjelenése kapcsolta be ismét szervesen a várost immár az ország vérkeringésébe. A folyóvölgyi mezőgazdasági termelésre alapuló gazdaságot alapvetően változtatta meg a múlt század elején a város környékén feltárt kőolajkincs. Az Olasz Kőolajtársaság révén a város országos jelentőségű kőolajkitermelő és finomító központtá vált.

 A 6300 lakosú település két óvodával, három általános iskolával, egy középiskolával és egy szakmunkásképző intézettel rendelkezik. A városnak három, az Olasz Labdarúgószövetség által elismert futballcsapata van, és emellett nagy népszerűségnek örvendenek más sportok is, úgymint röplabda, tenisz, úszás, kerékpározás, tánc.

A közös kapcsolódási pontok lehetőséget teremtenek arra, hogy a két település kölcsönösen bővítheti kulturális-, sport-, gazdasági-, és turisztikai együttműködéseit, az ezzel együtt a 2014-ben megnyíló nemzetközi pályázati lehetőségeken való részvételt is.

Nagyenyed

A kb. 30 000 fős megye jogú város, Nagyenyed Romániában Fehér megyében, a Maros jobb partján található.

A város sokat szenvedett az elmúlt századok alatt. A nagy tatárjárás után települtek ide a szászok, akik idővel teljesen beleolvadtak a magyarságba.
Az 1400-as évektől kezdve többször foglalták el, ostromolták, pusztították el a települést.
1658. február 10-én II. Rákóczi György minden lakost nemessé tett, így lett a három Erdélyi nemesi város egyike.

A város fő látnivalója a vár, ami nem más, mint a kerített város tíz méter magas falaival, a falakon belül pedig a XIV. századi református és XIX. század második felében épült német evangélikus templom.

A város főterén található a római katolikus templom, mely a XVIII. században épült szép barokk stílusban, mellette minorita rendház kap helyet.

A város legfontosabb épülete a református Bethlen-kollégium, amelyet 1622-ben a fejedelem alapított, az egyetemes magyarság egyik leghíresebb és legrégebbi oktatási intézménye.

De emellett városerődítéseket, Bagolyvárat, református vártemplomot, Pápai-Páriz Ferenc sírját, Bethlen Gábor szobrát is megtekinthetik az érdeklődők.

Honlap: www.auid.ro

Szepsi

A szlovákiai város Kassától délnyugatra fekszik, közel a magyar határhoz. A nagyrészt magyar lakta városka lakossága valamennyivel kevesebb, mint Siklósé. A két város sok hasonlóságot mutat egymással; a szlovákiai település is bortermő vidéken fekszik, és kulturális élete is igen gazdag. A maga infrastruktúrájával és szolgáltatásaival ideális központja a különféle helytörténeti és természettudományos túráknak, és kirándulásoknak. Környékén áll Krasznahorka vára, mint épített örökség, és nem messze fekszik Kassa városa. A természeti szépségek is sorakoznak: a Jászói barlang, Szádelői-völgy.

A város számos látnivalóval is büszkélkedhet. A Népművészeti múzeum, melyben a helyi asszonyok által készített kézimunkák, hímzések; továbbá cipészek, bőripari mesterek, kalaposmesterek, műhelyek eszközeit és berendezéseit mutatja meg. A város történelmi középpontjában egy gótikus római-katolikus és egy református templom áll. A református templom egyedisége a kézi faragású szószék, mely minden valószínűséggel az egyetlen Szlovákiában. Említésre méltó a Szent Rókus Kápolna, mely a városban pusztított kolerajárvány áldozatainak emlékére emeltek.

A város szülöttje Szepsi Lackó Máté, akinek emlékét tábla is őrzi, történész és költő volt. Továbbá az ő nevéhez fűződik az első tokai aszú elkészítése is.

A települések között az együttműködési szerződést 2009. június 26-án szentesítették.

A megállapodás lehetőséget biztosít a két település számára, hogy a jövőben kölcsönösen együttműködjenek, tapasztalatot cseréljenek a városirányítás, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, az idegenforgalom és a gazdaság területén.

Honlap: www.moldava.sk